12. Fejezet - Feszültség

Sziasztok! Ez a rész a szokásosnál egy nappal hamarabb érkezett, azonban ennek az az oka, hogy jelen pillanatban kihasználok minden wifit, ami az utamba kerül, mivel a szálláson (és annak pár kilméteres körzetében) nem találtam normális internetkapcsolatot (hát igen, csóri Snowflake meg nem rendelkezik internetes előfizetéssel, hát ez van, túl kell élni).
Mindnesetre remélem, azért fel tudok majd jönni valamikor, mert ez - ha jól sejtem - gonosz rész lesz, muhaha! Mindenesetre jó olvasást, és reménykedjetek, hogy mindenki túléli >:D

A lovasok az arénában gyülekeztek. Snotlout ötlete volt, hogy rendezzenek egy légibemutatót, talán az utolsót a kemény tél beállta előtt, Hiccupnak pedig nem voltak ellenvetései. 
Anne ekkor már hetek óta gyakorolt Fishlegssel, aki úgy döntött, remek befejezése volna a ,,gyorstalpalónak", ha a lány és a sárkánya betanulnának valamit a bemutatóra, s bár Anne tudta, hogy nem kelhet versenyre a tapasztalt lovasokkal, de jó szórakozásnak ígérkezett, és a fiú nem tűrt ellentmondást.
Mostanra elkészült a nyereg is, amelyet Valka ígért neki, a lánynak pedig támadt egy ötlete. Produkciója nem állt túl bonyolult elemekből, azonban Fishlegs igyekezett a leglátványosabbakat összeválogatni neki, és egyszerű gyakorlatokhoz alkalmazta a lány hajlékonyságát, hogy minél előnyösebben mutasson.
Az igazság az volt, hogy a fiú először szabályosan rosszul lett, mikor Anne kitörésből lassan lecsúszott spárgába, hogy kiroppantson egy, a hosszú repülés alatt beállt ízületet, azonban hamar felfedezte az ebben rejlő lehetőségeket.
A lány a következő hetekben nyújtott és gyakorolt, Raindancert pedig igyekezett hozzászoktatni ahhoz, hogy a nyergen kívül máshol is eltűrjön magán súlyokat, hogy sikerüljön a terve.

A bemutató napján az arénában nagy volt a nyüzsgés. Sárkányok kergetőztek, a lovasok pedig vagy beszélgettek, vagy őket hajkurászták, s tekintve, hogy bárki felléphetett, aki meg tudott ülni egy sárkányt, elég sok volt a jelentkező. Hiccup ugyan hangsúlyozta, hogy a dolog nem verseny, Snotloutot azonban nem hatotta meg a dolog.
-Attól még, hogy nem járnak érte hülye díjak, mindig van legjobb, nem? - Remélte, hogy valaki egyetért majd vele, a lovasok azonban nem sok érdeklődést mutattak. Snotlout, amióta Hiccup elfogadta az ötletét, egyszerűen képtelen volt másról beszélni, szabadidejében pedig állítólag addig gyakorlatozott Hookfanggel, míg a szörnyennagy rémség meg nem elégelte, és egy óvatlan pillanatban meg nem perzselte a lovasa nadrágját. Hogy ez után az eset után változott-e valamit a fiú gyakorlási módszere, Anne nem tudta, azonban Ruffnut olyan kaján örömmel taglalta a kifejezéseket, amelyekkel állítólag Snotlout hangot adott a nemtetszésének, hogy ő is elnevette magát.
Kezdte megkedvelni a szőke lányt, aki ugyan nem volt híve a mélyenszántó társalgásnak, azonban szívesen beszélt a falubeliekről, főként pletykákat, és hízelgett neki a fiatalabb lány bizalma. Anne kedvesnek találta, annak ellenére, hogy bátyjával kifejezetten sajátos humorral rendelkeztek. Ruffnut csak akkor kezdett rosszalló pillantásokat vetni a barna lányra, amikor Eret is megérkezett az arénába, és jókedvűen üdvözölte.
Skullcrusher erőteljes belépője után, amely könnyen deszkát csinált volna egy kisebb házból, a csapdász leugrott a nyeregből, és a ládákon és kötélhalmokon ülő lovasokhoz lépett. Üdvözölte az ikreket és Fishlegset, cinkosan Astrid felé biccentett, aki egy összeesküvő arckifejezésével válaszolt, majd Anne-hez fordult.
-Nos? Te is indulsz? 
A lány komoly képet vágott.
-Ugyan, dehogy, csak éppen gondoltam, kihozom Raindancert, hogy hadd nézze, amíg ti röpködtök, én meg majd jól kiokosítlak a végén, hogyan kellett volna csinálnotok. Ne viccelj, persze, hogy indulok!
Eret végigmérte a szörnyennagy rémséget, aki eddig Hookfanggel ismerkedett, vagyis szaglászták egymást, azonban a nevének hallatára felkapta a fejét, és Anne felé fordult.
-Szóval szörnyennagy rémség. És? Hogy megy a repülés? Amúgy ne hidd ám, hogy nem láttalak - nevette el magát. - Mivel indultok a bemutatón?
Anne huncutul megrázta a fejét.
-Majd meglátod! Vagyis, ha sikerül. Mindenesetre...
A lovasok már nem tudták meg, mi van mindenesetre, mert Astrid felkiáltott, és Skullcrusher felé mutatott.
A dolog egészen ártalmatlanul kezdődött, a morajszarv csupán egy kis szaglászás céljából közelebb akart férkőzni Raindancerhez, aki királynői gőggel keresztülnézett rajta. Skullcrusher fújt egyet, figyelemfelhívásul, a szörnyennagy rémség azonban egyszerűen elfordította a fejét. A morajszarv figyelmeztetően felmordult, mint aki kezd kijönni a sodrából. Nem szokta meg, hogy semmibe vegyék, de érezte, hogy a másik csupán provokálja őt, és nem veszi komolyan. Még közelebb lépett hát, ekkor azonban olyasmi történt, amire nem számítottak a lovasok. Raindancer egy pillanat alatt megélénkült, és hatalmas tépőfogait mutogatva sziszegett a morajszarvra, aki meghőkölt ugyan, a következő pillanatban azonban megtaszajtotta a szörnyennagy rémséget, aki megtántorodott ugyan az oldalról jött lökéstől, ám mikor Skullcrusher hátrálni kezdett, hogy lendületet vegyen egy újabb lökéshez, Raindancer vicsorogva megindult feléje, lassan, a földhöz lapulva, akár egy támadó nagymacska.
Territoriális - villant át Anne agyán. - Agresszív... Hookfang, vagy az a szárnyas rinocérosz. Szárnyas rinocérosz? Persze! Skullcrusher! - dühös volt magára, amiért erre nem gondolt. Skullcrusher legutóbb is akart valamit, pontosabban Anne jelenlétét, és Skullcrusher meg is kapta. A szörnyennagy rémség pedig vagy behódol, vagy le kell győznie. Itt. Most. A bemutató előtt. Skullcrusher az Skullcrusher, és betöri a fejét annak, aki ezzel nincs tisztában.
-Raindancer!
A szürke sárkány felhördült, a morajszarv pedig épp nekilódult volna egy nagy, mindent elsöprő öklelésnek, a következő pillanatban azonban sivító zaj kíséretében Toothless robbant be közéjük. Taréjszerű tüskéi kéken vibráltak, orrlyukaiból füst tört elő, ahogyan a dühtől remegve mordult hol Skullcrusher, hol a szörnyennagy rémség felé. Hiccup leugrott a nyeregből, és széttárt karokkal állt meg a sárkányok között. Józan ésszel átgondolva körülbelül egy robogó, négylovas kocsi elé ugrani lett volna ezzel egyenértékű őrültség, az éjfúria jelenléte és Hiccup elszántsága azonban megtette a hatását.
-Vissza! 
A morajszarv zömök lábait megvetve fékezett, Raindancer pedig lekushadt, mint egy orrba vert nagymacska. Összeszűkült pupillával, vicsorogva sziszegett, amíg Toothless nevét meghazudtolva össze nem csattintotta állkapcsát az orra előtt.
A morajszarv fölhördült, Eret pedig az első, döbbent dermedteség után odarohant hozzá. Anne még sosem látta ilyen dühösnek.
-Skullcrusher! - Hangjában volt valami, amitől a lány megborzongott. A férfi megragada a sárkány orrszarvát, és egy iszonyú rántással a földre nyomta a morajszarv busa fejét, hogy az összezavarodott Skullcrusher szinte nem is ellenkezett. Toothless megjelenése lehűtötte a harci kedvét, és talán megérezte a valódi, elkeseredett dühöt a lovasa hangjában. Nem, ez most nem volt játék. Most nem nevetett senki, nem veregették meg az oldalát. Az a másik sárkány elszántabban küzdött, mint gondolta volna, és még Toothlessnek is nehezen hódolt be, Eret hangja pedig úgy csattant, mint az ostor. - Skullcrusher!
Hiccup lassan, nyitott tenyérrel közeledett Raindancer felé. Anne felugrott, hogy odafusson, Astrid azonban utánalépett, és megragadta a vállát.
-Ne! Most hagyd, hogy megfékezze, úgysem tehetsz semmit!
Anne megrándult, mintha kést döftek volna belé. Pont Astrid szájából hallani, amitől a lelke mélyén a legjobban rettegett, épp most, a bemutató előtt... Látását elhomályosították a szemébe toluló könnyek. 
Ő uralkodik rajtam - villant át rajta. - Megtűr, amíg azt teszem, ami nincs ellenére, azonban amikor valami mást akar...
Visszapislogta a könnyeit. Nem, ez most nem a megfelelő pillanat elbőgni magát, amíg a sárkánya, pontosabban a sárkány, aki megtűri magán, megfékezhetetlenül tombol.
Hiccup összeszorított szájjal közeledett a szörnyennagy rémség felé. Raindancer felmordult, és megmutatta tőrnyi agyarait, a főnök azonban nem ijedt meg. Lassan, a hirtelen mozdulatokat kerülve vonta elő a tűzkardot, amelyről olyan sokat hallott már Anne. Egy mozdulat - a lángok egy pillanat múlva már a pengét nyaldosták.
Hiccup meglóbálta a feje felett a lángoló fegyvert. Tett egy lépést szörnyennagy rémség felé, aki még mindig a földre kushadt, sziszegése azonban lassan elhalt. Tekintetével követte a lángokat, s már nem ellenkezett, amikor Hiccup tenyerét alig centiméterekre tartotta az orra felett. Nem ellenkezett, azonban nem tette meg azt, amit minden sárkány megtesz, amikor valakit - úgy igazán - elfogad. A főnök várt. Várt, a szörnyennagy rémség azonban nem mozdult, csupán topázszínű szemeiben tükröződött a tűz fénye. Hiccup elkomorodott. Ekkor azonban, mintha kigyúlt volna benne a felismerés: valami más kell. Valaki más.
-Anne!
Astrid finoman meglökte a lányt.
-Menj!
Hiccup magához intette. Ujjait Anne csuklója köré fonta, és a a lány tenyerét a sárkány orra fölé vezette, és elengedte. Egy pillanatig nem történt semmi, Anne azonban halkan megszólalt.
-Raindancer!  - A szörnyennagy rémség megmozdult. Okos szemeit a lány arcára függesztette, aki halkan, szinte suttogva ejtette a szavakat. - Raindancer! Nyugodj meg, nagylány, nincs semmi baj! Shh! Nyugalom! Nem lesz semmi gond...
Anne lehunyta a szemét. - Kérlek, kérlek - fohászkodott magában - csak most az egyszer! 
Végtelennek tűnt a pillanat, azonban amikor végre megérezte a bőrén a sárkány meleg, érdes bőrének érintését, mintha egy hegyet vettek volna le a válláról. 
Hiccup lélegzetvisszafojtva állt alig pár lépésnyire tőle, s mikor a lány kinyitotta a szemét, látta, ahogy a főnök halványan elmosolyodik.
-Jól csinálod, Anne. Tudod, ez az egész még engem is meglepett... - arcán árnyék suhant keresztül. - Jól sejtem, hogy Fishlegs nemigen világosított fel az ilyen esetekkel kapcsolatban?
A lány megrázta a fejét.
-Nem. Csak annyit mondott, hogy figyeljek oda...
-Jellemző - sóhajtott Hiccup, azonban gyorsan témát váltott. - Snotlouttól kérdezz, ő tudja a legjobban, hogyan bánj egy szörnyennagy rémséggel. Azt hiszem, elég készséges lesz - nyomott el egy félmosolyt az orra alatt.
A lány bólintott. Lopva a kosszarvas fiúra pillantott, majd újra a törzsfőre.
-Tényleg nagyon sajnálom...
Hiccup megrázta a fejét.
-Ne sajnáld. Egyelőre nem sérült meg senki, inkább igyekezz tenni róla, hogy ne történjen meg többször! Bár úgy sejtem, nem ez volt az utolsó...
Anne felkapta a fejét.
-De...
-Fishlegsnek igaza volt abban, hogy, ha odafigyeltek, meg tudjátok akadályozni, hogy ilyen helyeken történjen. Előbb-utóbb úgyis eldől, melyikük az erősebb, ha máshol nem, hát éjjel, halászat idején, de ha az előbb ezt a napot jelenti, akkor legyen inkább utóbb. Menni fog?
A lánynak kedve lett volna elbőgnie magát.
-Hiszen eddig is találkozhattak, nem?
Hiccup megrázta a fejét.
-De nem konfrontálódtak. Most derült ki, Rain... Raindancer most került abba a közösségbe, ahol Skullcrusher, úgy lászik, Toothless utan a legerősebb, vagy legalábbis annak érzi magát. Elég birtokló típus, a fajtája ilyen. Fajtabeli sajátosság, vagy hogy mondják...
A lovasok lassan elszivárogtak a magas, sziklás part felé, ahonnan legjobban lehetett látni, és a legkönnyebb volt elrugaszkodni, csak Eret maradt az arénában, aki még mindig Skullcrushert szidta az orra alatt mormogva, de lényegesen nyugodtabban. Anne elcsípett pár ,,túlméretezett faltörőkos", ,,páncélozott agyú őstulok" , és hasonló jellegű jelzőt, amin egy pillanatra elmosolyodott, azonban mikor tekintete összetalálkozott a férfiével, az komoly maradt. Szemei sárgán villantak, ahogyan elfordult, s csak mikor már a nyeregben ült, pillantott a lányra. Anne lesütötte a szemét.
-Ne haragudj, hogy...
A másik hidegen a szavába vágott.
-Érdemes megtanulni megzabolázni a sárkányodat, mielőtt mások közé viszed. Ennyi, nem kell ragozni, ez maradt el. Azt javaslom, hozd be, mielőtt...
Anne elvörösödött a dühtől.
-Na, és Skullcrusher? A ,,páncélozott agyú őstulok", aki ezt az egészet elkezdte?
A férfi meglepetten pillantott rá.
-Ezt meg honnan...
A lány vállat vont.
-Menyétfülem van. 
Hiccup megpróbált békítőleg közbelépni.
-Eret! Minden rendben van Skullcrusherrel?
A férfi csak a válla felett pillantott hátra. 
-Vele? Minden a legnagyobb rendben. Úgy látszik, éppen csak ez az esőtáncos nem hagyja magát megfékezni. Rajta, Skullcrusher!
A morajszarv hangos mordulással lökte föl magát a levegőbe, Hiccup pedig egy pillanatra elképedve meredt utánuk, majd elkeseredetten megdörzsölte a halántékát.
-Odin szerelmére! Eret az egyik legjobb emberem, de néha elviselhetetlenebb, mint Astrid, amikor megjön neki! Ne haragudj, Anne, biztosan nem akart megsérteni...
A lány nem haragudott. Egyszerűen csak ízekre tudta volna szedni a csapdászt... a sárkányával együtt.